Abaújvár várát a XI. század első felében építtette Aba Sámuel király. A vár falai fából és földből épültek, egy impozáns 3,9 hektáros területet fognak közre. E helyen állt Magyarország első városainak egyike. Abaújvár vára ispánsági központ volt, tisztségviselői a XI-XIV. század között nem ritkán magas világi rangokat (országbíró, nádor) is birtokoltak. A XIII. század derekán a vár Észak- és Kelet Magyarország legerősebbike volt, még a tatároknak is ellen tudott állni.


Az ide látogató azonban sokszor csalódik, mert a megszokott magas kőfalak helyett földből emelt, ezer év alatt megkopott falakat talál, ami szokatlan számra, holott az Árpád-korban ezek az erődítmények még modernnek, korszerűnek számítottak.

 

A második évezred első felében Újvár nem csupán világi, de egyházi központ s volt. Az itt folyó ásatások során napvilágot látott impozáns méretű román stílusú temploma, amely esperesi székhely volt, s mely kőré a lakosság a XV. századiig temetkezett. A kvader kövekből épített félköríves szentélyzáródású templomot belső hossza 16 méter, szélessége 7 méter.

A templom alaprajza

A váron jelenleg Vármúzeum és Tájház üzemel. A múzeumban a régészeti feltárások során előkerült fontosabb leletek tekinthetőek meg.  A földvár területén táblák mesélnek annak múltjáról és felépítéséről. Minden év nyarának derekán az Abújvár Jövőjéért Egyesület nagyszabású kulturális rendezvényt, Várfesztivált tart a vár területén.

Vármúzeum és Tájház

Várfesztivál

Abaújvár várának jeles alakjai